Ez is egy tök jó kép. Balra a "hátsó kert". Itt volt néhány gyümölcsfa (szilva, édesalma, körte), hátul a Torma Gabiék kerítésénél piszke és ribizlibokrok. Itt a képen látszik a hatalmas diófa, mely az egész hátsó udvart uralta. Mögötte a "gödör". A háború alatt óvóhely, békeidõben itt tartották a krumplit és azt, amit hûteni kellett. Egy 4-5 lépcsõs ferde létrán kellett lemenni. Kellemesen dohos volt a levegõje. Mögöttem van a "vaspad". Sajnos a közepén levõ kerek lyuk nem látszik. Olyan baromi erõs és vastag acélból készült, hogy egy óriási üllõnek is lehetett használni. A Nagymama egyébként erre ülve szokott pihenni, és itt szokta az almát kivágni nekünk. Ilyen úri dolgunk volt. Mögötte látható a daráló, amellyel fõleg kukoricát szoktak, szoktunk darálni a fiatalabb állatoknak. És még egy fontos dolog van a képen, az "ócskavas". Ami nem kellett a Nagypapának, azt jó messzirõl ide vágta, abból lett egy nagy kupac. Most már persze kicsi. Ebben szokott bogarászni, ha kellett valami. Na és persze az én elsõ bringám is innen származik, ide volt kidobva, azt kértem el a Nagypapától, és csináltuk meg a haverommal a Pelével. (Nyugi, csak névrokona a focistának!) Kicsit jobbra lenne a képen a cseresznyefa, amelyen irtó finom, ropogós cseri termett, és pesze a fán lehett a legjobban élvezni.